Hideg novemberi este van, a szél élesen vág, mint a kés, a fákról összehúzódva peregnek le a megöregedett levelek. Bagoly huhog egy fenyőfán. Ijesztő hangja messzire, még a Kerek erdő szélén álló kis kunyhóig is elhallatszik.
Odabent a kandallóban égő tűz lángja, furcsa árnyékokat vet a házikó falára. Ide – oda imbolygó mozgású, alakokat látni a szobácskában.
Nemcsak ők szokatlanok, hanem a kihallatszó hangok is. Rikácsolás, néha ijesztően hangos kacaj, szófoszlányok szűrődnek ki.
A házikóban három meglett korú vénasszony ropja táncát egy hatalmas üst körül, amiben valamit néha megkavargatnak. Az egyik egészen jólöltözött, a szoknyáján őzgidák pihennek, ő a Suta Sarolta.
A másik szokatlan módon mozgatja az ujjait, valamit gyors mozdulatokkal horgol, miközben még furcsa táncát is ropja. Egy fekete pók éktelenkedik a homlokán, neki készítheti éppen a hálót. Őt Tarantula Tamarának hívják.
A harmadik vénség öltözéke a legijesztőbb, szoknyáján, kalapján koporsó, borzas szőrű macska, seprűnyélen lovagló boszorka, ritkafogú, világító tökök virítanak. Őt Rémséges Rozinak nevezték el.
Az üstben hatalmas tököket főznek. Keverik-kavarják, miközben varázsszavakat is mormognak.
De minek ez a felhajtás, mi ez a nagy készülődés, sürgés-forgás?
Hát, november eleje van, HALLOWEN ideje, a boszik is ezt ünneplik a maguk módján.
Lám csak a hatalmas tököket egy óriási tányérra szedik az üstből, mindhárman egy – egy késsel nekifognak és vágják, szelik, ahogy csak bírják. Egy szempillantás alatt darabokban van az összes.
Tarantula Tamara kiszalad a házból a hátsó fészerhez érve, lepattintja a lakatot és egy kis kordét húz a házikó udvarára.
Visszamegy a többiekhez és hárman nagy igyekezettel kicipelik a kordéhoz az óriási tányért, a felszeletelt tököket sorra rárakosgatják, majd az erdőbe vezető ösvényen elindulnak. Felváltva húzzák egyre beljebb és beljebb a megrakott kordét.
Korom sötét van mindenfele és emberfülnek félelmetes zajok hallatszanak mindenhonnan, de a boszik ez ellen védettek. Mit sem törődnek vele. Mennek-mennek addig, amíg az erdei etetőhöz nem érnek. Az összes tököt rászedik a kordéról és elbújnak a vastag törzsű tölgyfák mögé. Várnak… várnak…
Egyszer csak sorra érkeznek az erdei állatok, akiket idecsalt a friss, finom tökök illata. Falatozni kezdenek nagy békességben.
Suta Sarolta, Tarantula Tamara és Rémséges Rozi boldog mosollyal kacsintanak össze, hiszen ez volt a céljuk. Mert ők jóságos, jószívű boszik, bármilyen furcsán is hangzik és bármilyen is a külsejük. Minden évben ezen a napon nemcsak buliznak, hanem jót is tesznek, meglepik az erdő lakóit, igazi ízletes HALLOWENI finomsággal.
Rémséges Rozi erre a linkre kattintva megvásárolható
Blog
Legutóbbi bejegyzések
Kategóriák
Archívum
Információ
Hírlevél
A weboldal sütiket (cookie) használ az alapvető működés, valamint a jobb felhasználói élmény eléréséhez. Az oldal használatával elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket, valamint az Adatvédelmi tájékoztatót.