Volt egyszer egy kis pók, akit Pöttykének hívtak. Pöttyke nagyon szeretett kalandozni és felfedezni az izgalmas világot. De mindezt egyedül tette és szeretett volna a felfedezéseihez egy társat találni. Ezért úgy döntött, hogy barátot keres, akire mindig számíthat, és vele együtt fedezheti fel a végtelen világot.
Volt egyszer egy kis falu, ahol egy jóindulatú boszorkány éltdegélt. A boszorkány szép nagy házban, közvetlenül az erdő mellett lakott. Mindenki szerette és tisztelte őt, hiszen mindig segített, ha valakinek szüksége volt rá.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiatalember, aki mindig csak a negatív oldalát látta a dolgoknak. Hívjuk őt Péternek. Péter mindig pesszimista volt, nemigen talált semmi okot az örömre az életben. Mindig mindenbe a rosszat keresve, nem tudott elégedett lenni semmivel. Egy napon Péter úgy döntött, hogy meglátogatja, és néhány üveg sörrel meglepi barátját, Benjámint és beszélgetnek egy jót.
Hideg novemberi este van, a szél élesen vág, mint a kés, a fákról összehúzódva peregnek le a megöregedett levelek. Bagoly huhog egy fenyőfán. Ijesztő hangja messzire, még a Kerek erdő szélén álló kis kunyhóig is elhallatszik.
Újabb boszorkány érkezett az erdei házikóba. Tarantula Tamarakopogott be a Boszi- tanya házikójába, újabb lakótársat kaptak a már beköltözött szerencsehozó boszorkányok. A meglett korú asszonyság félve nyitotta le a kis házikó kilincsét, hiszen jókora pókkal a homlokán ember legyen a talpán, aki nem ijed meg tőle....
Legutóbbi bejegyzések
Kategóriák
Archívum
Információ
Hírlevél
A weboldal sütiket (cookie) használ az alapvető működés, valamint a jobb felhasználói élmény eléréséhez. Az oldal használatával elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket, valamint az Adatvédelmi tájékoztatót.